Mint főnix a hamvaiból: hogy lett a mitológiából pop- kultúra?

A válasz tán még egyszerűbb, mint gondolnánk. Ám ne szaladjunk ennyire előre 

Végy egy tetszőleges állatot, növényt vagy tárgyat. Megvan? Most végy egy jó adag emberi képzelőerőt. Vegyítsd el, amíg e kettő elválaszthatatlan nem lesz egymástól, és hopp, már kész is van a tökéletes mitológiai lényünk és/vagy tárgyunk. A határ szó szerint a csillagos ég. Évezredek óta foglalkoztat bennünket a kérdés: Mi miért van? Miért úgy van, ahogy, és nem például máshogy? Ha nincs valami, miért ne legyen? Eme kérdésekre az Ős- és Ókor embere még egészen másfajta válaszokat adott, mint napjaink tudósai. Mindennek megvolt a magyarázata, elég volt csupán használni a fantáziánkat. A mitológiai számos egyszerű választ nyújtott mindennapi kérdésekre, némely alkalommal akár kitalált lények formájában is. Ezen mitológiai lények egyike a főnix madár is.

Sokak számára kézenfekvő párosítást jelentett, a zabolázatlan tűz elsöprő erejét egy szabadon szálló madár alakjával összekapcsolni, és valóban számos kultúrában találunk példát hasonlóra. Igaz, nem egységesen főnix, hanem bennugarudaszimurghfenghuang és még több más névvel illetik. Ezen alapgondolathoz az idők során számos más tulajdonság is kapcsolódott, akár a hamvakból való feléledés, akár a tollainak gyógyító erejéről van szó. 

A 80-as években már megjelenik számos szórakoztatóipari vásárcikkben, többek között filmek, képregények videojátékok keretein belül is. Noha kinézete számos iteráción ment keresztül, az alapgondolatok nem változtak. Ekkor még sokkal realistább formát öltöttek e karakterek, és nem léteztek még a manapság jól elkülöníthető tipikusan „édi, „király, „magasztos”, „képregényszerű” vagy más mai jelzőkkel ellátott ábrázolási módszerek, hanem leginkább a középkori festményekre támaszkodtak a rajzolók. (Érdekes itt megemlíteni, hogy a 80-as években sokkal elterjedtebb volt a fedetlen női felsőtest ábrázolása is, olyan mitológiai lényeknél, mint például medúzák vagy hárpiák, ezzel szemben manapság ezt mellőzik, és a rajzolók gyakorta saját maguk „cenzúrázzák” műveiket.)  

Ahogy haladt előre az idő, a főnix ábrázolásmódjai is egyre inkább elkülönültek zsáner vagy médium alapján. Meghaladták a középkori kódexek és bestiáriumok ábrázolásait, és az ábrázolás módja már szinte 100%-ban attól függött, milyen fogyasztói rétegnek készült az adott mű. A technológiai fejlődés lehetővé tette a sokkal kifinomultabb, szinte minden egyes tollat külön megelevenítő ábrázolásmódot, amit a 3 dimenziós médiumok előszeretettel igénybe is vettek mindig lépést tartva az adott évtized legújabb vívmányaival 

A 90-es évektől napjainkig e folyamatos és egyirányú ábrázolás fejlődéstől eltekintve kevés dolog változott, ám napjainkban kezd elindulni egy nagyon érdekes folyamat: Elkezdődött a nyugati és keleti kultúra egybefonódása.

Keleti és nyugati pop-kultúra összesítve. A pop-kultúra lényege pont ez: mitológia. Nincs különbség a két elnevezés között, a hangzástól eltekintve. A modern kor mitológiája és kulturális közege fejlődött, átalakult, egybefonódott, elvált, kifinomult, visszatért, előre haladt és megváltozott, de ugyan azon emberi alapgondolat áll mögötte: kreativitás. Nem lesz ez másképpen a jövőben sem.

Manapság az egy-két éve még jól elkülöníthető robusztus, éles körvonalakkal ellátott nyugati, és a lágy, hullámos, középkori ábrázolásra hajazó keleti ábrázolásmód kezd összeolvadni, és ezen összefonódásból valami egészen új művészeti irányvonal jelei kezdenek körvonalazódni. Hogy pontosan milyen lesz ez az új ábrázolásmód, és hogy fog kinézni a jövő főnixe, még nem tudni, de az biztos, hogy nagyon izgalmas időszak elé nézhetünk.

Arnold Krisztián

 

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük