Ciki-e segítséget kérni?

A tételmondat: nem, nem az. Vannak dolgok, amikkel nem tudunk egyedül megbirkózni, és jó, ha ilyenkor van, aki meghallgat minket, akire tudunk támaszkodni. Sok a stressz? Összecsapnak a fejed felett a hullámok? Problémák vannak a kedvesed és közted? Nem vagy egyedül.

Ezek valójában mindannyiunkat érintenek; kit kisebb, kit nagyobb mértékben. Sajnos azonban a végletek sem ritkák. Eme sorok írója a mai napig bánja, hogy nem tudott segíteni egy számára kedves személynek, amikor annak leginkább szüksége lett volna rá.

Székely Zsuzsannát, a 137-00 Ifjúsági Lelki Elsősegély hívószám működtetésében közreműködő Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnökét kérdeztem arról, mik azok a témák, amikkel a fiatalok hozzájuk fordulnak. „A szolgálat nagy lehetősége az anonimitás, nem kell bemutatkozni, így olyan szorongató titkok is elmondhatók, amelyeket személyesen nem mer valaki felvállalni. Sok mindennel hívnak minket: párkapcsolati gondokkal, családi problémákkal, öngyilkossági gondolatokkal. Volt már olyan egyetemista hívónk, aki elbizonytalanodott, hogy jó szakon van-e, illetve a vizsgaidőszakban a nagy nyomás, a megfelelési kényszer miatt is telefonáltak már többen. Sokszor téma a szexualitás is, ha az ágyban vannak bajok, arról könnyebb névtelenül beszélni egy segítőnek, mint a családban, barátok előtt felvállalni. Van, aki azért hívja a lelkisegélyt, mert nincs senki a környezetében, akivel bizalmas lenne a viszonya, és meg tudna nyílni neki, de akadnak olyanok is, akiknek kiterjedt kapcsolati hálójuk van, csak éppen a hozzá közeli embereket is érinti az ő problémájuk, és egy kívülálló – a telefonos segítő – másképp lát rá a helyzetre, tud olyan kérdéseket feltenni, ami előrébb viheti a hívót”.

Az Eurostat legfrissebb, 2014-es felmérése szerint majdnem 5%-unk küzd krónikus depresszióval. Míg hazánkban a férfiak 3,1%-kát, addig a nők 6,5%-kát érinti a betegség. Az Eurostat adatai alapján a nők drasztikusan veszélyeztetettebbek az EU-ban, általában majd’ kétszer akkora arányban érintettek, mint a férfiak. 2017-ban a magyarok 2,9%-ka mentális és viselkedési zavarok miatt vesztette életét. Sajnos itt is megfigyelhető a nemek közti különbség; míg a férfiak 2,2%-ka, addig a hölgyek 3,6%-ka hunyt el hazánkban ilyen okokból.

Nem akarom falra festeni az ördögöt, de talán nem tévedek nagyot, ha a statisztikák romlását prognosztizálom a következő European Health Interview Survey adataiból. A nemek aránytalan eloszlása azonban nem hagyta nyugodni kíváncsiságomat; vajon a gyakorlatban is megfigyelhető ez a tendencia? Mint azt Székely Zsuzsannától megtudtam, a telefonszolgálatot hívók nemének aránya – talán a névtelenség lehetőségének okán – körülbelül kiegyenlített, így hasonló aránytalanság nem figyelhető meg. „Nemtől és mindentől függetlenül személyesen és szakemberként is azt gondolom, hogy az az igazi erő és bátorság, ha valaki felvállalja, hogy nincs jól, és mer segítséget kérni: felhívni a 137-00-ás számot, pszichológushoz menni vagy éppen önismereti csoportba jelentkezni. A segítségkéréssel máris tett magáért, a lelki jólétért valamit” – véli Zsuzsanna.

Mint az sejthető is volt, rengeteg oka lehet annak, hogy nem tudunk, esetleg nem szeretnénk családunkra vagy barátainkra támaszkodni. Ilyen esetekben – más opciók, például akár a korábban említett telefonszám mellett – hasznos lehet az egyetem által valamennyi polgárának kínált ingyenes pszichológiai tanácsadás, ahol pszichológusok véleményét és segítségét kérhetjük. Üdvözlendő lépés a vezetőségtől annak felismerése, hogy a hallgatókat érintő leggyakoribb problémák egy részének forrása konkrétan nem más, mint maga az egyetem. Ismerős helyzet, hogy saját szövegünkben gyakran nem vesszük észre hibáinkat. Hasonlóképpen, életünk problémás helyzeteiben is hasznos meglátásokkal tud szolgálni egy objektív, külső szemlélő. A Khairosz Alapítvány pszichológusai különböző helyszíneken és időpontokban várják a hozzájuk fordulókat. A PTE Karrier Iroda honlapján a „Tanácsadások” fül alatt megtalálod a helyszíneket, időpontokat, valamint a szakemberek neveit és elérhetőségeit. Ne feledd, nem ciki segítséget kérni!

Felhasznált Eurostat adattáblák:

  • Persons reporting a chronic disease, by disease, sex, age and educational attainment level
  • ·         Causes of death – deaths by country of residence and occurrence
  • ·         Causes of death – standardised death rate by NUTS 2 region of residence

Írta: Molnár Bence

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük