Az érintőképernyő jelene és jövője

Manapság egyre gyakoribb probléma idősebbek számára: Hogyan húzzuk ide? Kettőt koppints! Miért nem csinálja, amit beütöttem? Mindez egyben: Az érintőképernyő. Míg a hagyományos billentyűzettel szemben hatalmas könnyebbséget jelent, mégis sokak számára létezik egy bizonyos betanulási görbe, ami az érintőképernyős készülékeket illeti.

E vívmány intuitív módon hívatott működni, és valóban, fiataljaink játszi könnyedséggel igazodnak el ebben a korábbi generációknak inkább útvesztőnek tűnő megközelítési módban. A probléma gyökere gyakran a használati útmutató hiányában, illetve a be nem rögzült mozdulatok hiányában rejlik. Míg mondjuk a gyermekeknek evidenciát jelent a dupla kattintás, és jobbra-balra, le-fel, át- és össze-vissza húzogatás, addig ezek az alapgondolatok és betanulások még bizony jócskán várat magára például szüleiknél. Noha a most születő gyermekek esetében viszont már a szülő is képes megtanítani ezt a fajta eszközhasználatok.

Ehhez párosul az információ mindenütt jelenlévő, állandó jellege, folyamatosa bővülése, és részletekbe menő kidolgozottsága. Elképzelhetetlen az élet a szó szerint gyakran egy érintésre lévő TV, zenelejátszó, és játékkonzol nélkül, amiben egyesül az okostelefon. Az érintőképernyő már most új szintre emelte érzékszerveinket, és a gyártók már bőven újabb területekre is elmerészkednek újdonsült igényeink kielégítéséhez.

Egy ilyen újdonsült igény a haptikus visszajelzés (haptic feedback), amelynek lényege tapintásalapú ujjak bevonása az éppen aktuális szórakozásba. Ez filmek esetében pl. jelenthet egy bizsergő, doboló, szikrázó, vagy éppen vízi simítást szimuláló érintőképernyőt egyes jeleneteknél kontextustól függően. Ezek a radikálisan új megoldások egy eddig soha nem „tapasztalt” élményt nyújthatnak bárki számára. Jól látható, hogy csakúgy, mint az érintőképernyő annak idején, a technológia nem áll meg, hanem folyamatosan egyre jobban és jobban kívánja bevonni a felhasználót az eseményekbe eszközei által. Már a régebbi fajta érintőképernyők gyakran egyben beépített okos-gépelés (smart-typing) funkcióval voltak felszerelve, amely már jóval előre gondolkozott, ám lévén hogy ez a technológia akkoriban még nem volt olyan fejlett, sokszor eleve rossz felajánlásokat tett a felhasználónak. Azért még ma is szép számmal előfordul, hogy hivatkozhatunk félregépelésre, hiszen az emberi agy összetett gondolkodását és kreativitását még mindig nem sikerült szimulálunk, noha jószerivel akadnak egész érdekes kísérletek e téren.

Ám mit hoz majd a jövő? Minden bizonnyal olyan technológiákat, melyek számunkra még mindig csupán sci-fi kategóriába illő készülékek tömkelegét juttatják eszünkbe, ám e mezsgye egyre inkább vékonyodni látszik. Már piacon vannak a hangalapú okos készülékek (Alexa, Siri, Google – Assistant), és ez még mindig csak a kezdet. Egyes tudósok már gondolatalapú készülékek kifejlesztésén ügyködnek, igaz még csak bonyolult elektródákkal képesek elérni ezeket, de az alapok minden esetre már le vannak fektetve. Felgyorsult világunkban könnyen elképzelhető, hogy maximum egy két évtizeden belül már elérhető áron szintén piacra kerülnek, és abban pillanatban a mostani okostelefonok megszűnnek okosnak lenni. Az érintőképernyő is ugyanabban az irányban halad, mint elődei. Egy biztos: nem fogunk unatkozni, mert rendkívül érdekes lesz.

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük